A magyar öntudat (bizonyára, mint minden nemzeti kovász), mítoszokra épül. Egy ilyen, mondhatni bizonyításra nem szoruló tétel az, hogy a magyar lóra termett. Levédia óta ez így van és mindig így is lesz. Mondhatni, mi magyarok egybeforrtunk a lóval. Esetenként felmerült bennem, hogy netán más nemzetek is láttak már lovat, legalábbis az angol illetve arabs telivér kifejezések erre engedtek következtetni, de aztán gyorsan elhessegettem magamtól ezt a nem helyén való felvetést. Az a tény, hogy Németországban egy húszezer lakosú kisváros környékén 3 lovasklub között választhatott a gyerek, amíg ott laktunk, ami alig kevesebb, mint amit hazaköltözésünk után budai lakásunk 10 km sugarú környékén találtam, mélyítette ezt a kételyt.

Ezen öntudat pillére az is, hogy mi magyarok, jók vagyunk a műszaki tudományok terén. Ezt a tényt egy sor Nobel díjas tudós felemlítésével szokás alátámasztani, könnyedén átlépvén azon az apróságon, hogy ezen tudósok szinte kivétel nélkül a múlt század első felében alkottak, (külföldön) és vették át a fent nevezett díjat.  Arról pedig nem is beszéljünk, hogy zömüket az anyanemzet taszította el vallási hovatartozásuk miatt.

Ezennel megérkeztünk a fenti axioma származtatott változatához, miszerint mi magyarok igen tuti szoftveresek vagyunk. Itt engedtessék meg egy áttétel, nevezetesen egy szoftveres attól tuti, hogy a szoftver, amit ír, kimagaslóan jó. Ha pedig egy szoftver kimagaslóan jó (és versenyképes az ára), akkor bizonyára hasít a piacon.

Apropó, piac: ausztrál tudósok néhány éve felfedeztek egy különleges halfajtát, amely remekül tudott a mocsárban úszni, de amint kitették a nyílt tengerbe, napokon belül felfordult. Persze, ez egy okos halfajta, nem is akar a kimenni a tengerbe, viszont a hazai tavacskában jól elvan. (A tócsa kifejezést persze kerülöm, bár az IT világpiacnak Kelet-Európa kb. 4-5%-a, ebből Magyarország kb. 6-7%, azaz a fent nevezett vízmennyiség kb. 0,3%-a az egésznek.)

A fenti állatfajta onnan jutott eszembe, hogy felettébb hasonlít a kis és közepes magyar szoftver cégekre, ti. az indulástól kezdve azok is a lokális kapcsolati tőkéjükből élnek, de a nyílt tengerre (EU, netán világpiac) meg sem próbálnak kimenni. Ez pedig egy méretkorlátot teremt, mivel a hal nem lóghat ki a tóból, amiben él. Adódik a következtetés: ha relevánssá akarsz válni, meg kell tanulnod elboldogulnod a tengerben is. A fenti gondolatsort a Microsoft Bizspark nevű programjának elindulása indította, amikor is az MS (végre-valahára) belátta, hogy az induláskor a  partnert táplálni kell, hogy ha majd megnő, jó sok platformot húzzon be maga alá. Elindítottuk a programot itthon is. Lelki szemeim előtt már a XXI. századi magyar világcégek vonultak el hosszú tömött sorban..

A Bizspark első hónapjának tényei: Svájcban (ahol egy MS platformon induló vállalkozás SW szükségletét a szomszéd nyugdíjas néni is kiperkálja hosztolt alapon), szóval a lila tehenek országában egy hónap alatt 64 cég regisztrált, itthon 16. Ekkor nyugtalanná váltam. Valamit mi itt rosszul csinálnunk. Hol vannak a példakép magyar szoftver cégek? Felsoroltam magamban a Graphisoft-ot, a Nav’n’go-t, az Indextools-t, a Recognitát, a Cason-t, hozzá tettem a valamely termékbe beépülő szoftvereket (GE Healthcare, Ericsson), melléjük biggyesztettem az EPAM-ot, mint a nagy bodyshop-ok egyikét, aztán őket egy kicsit ki is vettem, mivel a melósok zöme már rég nem Magyarországon dolgozik.  Kotorásztam emlékezetem bugyraiban további nevek után, majd beláttam, hogy itt valami nem stimmel. Ha olyan jók vagyunk a szeren, mint azt a népi mítosz tartja, akkor ez miért nem jelenik meg termékek formájában? Egyáltalán, hol vannak az EU-ban is eladható termékek?

Pár napja egy kisebb fejlesztői csoport találkozóján összefoglalót tartottam az idei Gartner Symposium tapasztalatairól, majd hirtelen ötlettől vezérlve átalakítottam az előadást beszélgetéssé és feltettem a kérdést a jelenlévőknek: Miért van ilyen kevés, európai szinten észlelhető szoftver termék (és cég) az országban? Elvileg ez az az ágazat, ahol a nyersanyag nem számít, ahol a internet elterjedésével az egész világpiac (lásd pl. DxO Optics a RAW konverterek között)a tiéd lehet, és ahol a fejlesztőképzést még nem züllesztették le teljesen.

A kérdésre a jelenlévőktől illetve korábbi beszélgetések* során az alábbi válaszokat kaptam:

Tisztelt Olvasó, ha van a fenti kérdésről véleményed, az kérlek tedd közzé! üdvözlettel Kollár László (cosx)

PS: * A fenti cikk megírásához adott inputot ezúton is köszönöm Bojár Gábornak és Kürti Sándornak.