Gartner Symposium - harmadik nap

Ahogy telnek az évek, egyre inkább az a benyomásom, hogy egy adott előadás értékét nem elsősorban annak tartalma, hanem az előadó kvalitásai határozzák meg. Ha történetesen egy kulcs kérdésben egy felkészült és izgalmasan előadó embert fogsz ki, akkor megérte eljönnöd. (BTW: a konferencia kb. 3000 látogatójából 15 magyar van jelen, ami 0,5% körüli arány. Ezzel a helyezéssel akár elégedettek is lehetnénk, hiszen ez a szám arányos a magyar gazdaság méretéhez az európai össz. teljesítményhez képest.)

The Mobile and Wireless Scenario - Nick Jones előadása

A téma népszerűségére jellemző, hogy utolsó előadás létére dugig tele volt a terem, ahogy mondani szokás, még a csilláron is lógtak.
Nick a mobil eszközök üzletre való hatását három kategóriára osztotta, úgymint: run, grow ill. transform. Ez a megközelítés egyébként általánosságban is igaz az IT szerepére az üzleti életben, az első szinten az üzleti folyamatokat támogatod (pl. céges mail a mobilodon), a következőben a meglévő üzletet segíted nőni, a mobil esetében új csatornát nyitsz az ügyfelek felé, vagy hozzáférhetővé teszed a céges ERP-t az ügynökeidnek bárhol az országban.) és a legjobb esetben új területeket hozol létre, illetve transzformálni kezded a már meglévőket. (ahogy pl. az iTunes fémjelez egy folyamatot, aminek a végén a CD-n megjelenő könnyűzene kora leáldozik.)
No, ide most benyomok egy kis buzzword bingo-t, mint ahogy annak idején Sopánka művész úr betette a reklámszöveget a Hófehérke és a hét elgyötört törpébe: Tehát a WiMAX nem fog áttörni, ellenben a HSDPA-t már követi a HSUPA, aminek ott liheg a nyomában az LTE, de már laborokban ott ketyeg az LTE-A is. A hatás fokozására: a campus hálózatokban a 802.11n lesz a nyerő. Lefordítom magyarra, egyre kevesebb olyan felhasználási terület marad, amihez a mobil illetve wireless elérés nem lesz elég gyors. (a fenti betűszavak egy részérnél nem tudtam, hogy mit jelentenek, hát megnéztem a Wikipedián: HSUPA = High-Speed Uplink Packet Access, LTE=Long Term Evolution, az ő még szuperebb testvérkéje lesz az LTE-Advanced, ami már a 4G Kánaán, legalábbis a felhasználónak. Hogy a telkónak miért nem, arra mindjárt rátérek.)  Hopp, egy megjegyzés: a "technikailag lehetséges" és a "gazdaságilag érdemes" között nagyon nagy távolság lehet, tehát nem lesz mindegy, hogy Budapest belső kerületeinek egyikében, vagy Jászboldogházán akarod majd ezt a sebességet.
A figyelemre méltó technológiák közül juszt sem a Bluetooth 3-at fogom megemlíteni, hanem a felhasználói felület forradalmát. Az érintőképernyő kezd általánossá válni, és az Apple megugrotta a már majdnem tutit a multitouch bevezetésével. (Az viszont nem szép, bár roppan jövedelmező, hogy ezért keményen lenyúlja a nagyérdeműt, egy iPhone-ról folytatott hívás egy percéért kb. 3 Ft-tal fizetsz többet, mintha egy fapados telefonról tennéd ugyanezt.) Az igazi gáz pedig az, hogy Steve Jobs jókora szabadalmi kőgolyókat görgetett a többiek útjába, nehogy az új aranytojást tojó tyúkját valaki idő előtt lemészárolja...
Mivel az előadás egy nagyvállalati CIO-kból álló közönség számára készült, így nem meglepő, hogy a piacelemzés a smartphone-okra szorítkozott. Ami várható: az okostelefonok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a fejlett országokban, míg a fejlődő világban egyre agresszívabban árazott belépő szintű készülékekkel jelenik meg mindenki. Maradjunk most az okoskatelefonoknál. a Nokia köszöni jól van, még mindig 40% feletti részt fog ebben a szegmensben, mögötte a Samsung, egy gyengélkedő Motorola, LG és Sony Ericsson és RIM. A versenyszám másik problémás résztvevője a Windows Mobile. A gond az, hogy a smartphone piacon is szükség lesz egy konszolidációra, azaz ahogy Nick a saját blogjában említi, itt vér fog folyni, csak az nem mindegy, hogy kié. http://blogs.gartner.com/nick_jones/2008/10/31/will-windows-mobile-65-be-enough/ És itt jön egy mélyütés Nokiáéktól:  A Symbian átmegy OpenSource-ba. Ez a lépés, bár látszólag a mobile Linux-nak szól, a Microsoft-ra lesz hátrányos két okból is: ahhoz, hogy a Windows Mobile megszorítsa a Nokiát, nem lesz elég azonosan jónak lennie, mert ez még nem igazolná az árát. (versus nulla). Ráadásul az a rakat Linux programozó, aki eddig a mobile Linux-ra tett, most vagy átképzi magát Symbian-ra, vagy visszamegy desktop Linux-ra, ami szintén nem szererncsés az MS szempontjából.
A szobában rejtőzködik egy elefánt is, csak még nem vettük észre. A Google G1-ra gondolok, ami a szintén Open Source Android-ra épül. A cucc bénán néz ki, de azok szerint, akik már játszottak vele, nem gagyi.

A fentiekből a Windows Mobile számára adódik egy feladat, úgy átmenni cool-ba (read: consumer ready), hogy közben nem veszíti el az enterprise pozícióját. Az egész gondolatsorban van egy meglepő csavar (nem a sajátom, de érdemes elgondolkodni rajta). Tegyük fel, hogy véres küzdelem árán három, max. négy játékos marad talpon a mobile platform háború végére. Egy kis ISV nem tud négy platformot támogatni, maximum kettőt, de már ez is problémás, mivel még sokáig nem lesz elegendően nagy a piac ahhoz, hogy ezt rentábilissé tegye. Ha az ISV csak egy platformot szeretne támogatni, de egyik platform sem elég erős ahhoz, hogy min. 30%-ot lefedjen, akkor egy megoldás marad, web-es frontend-et használni. Ezzel a mozdulattal viszont irrelevánssá tettük magát a platformot (értsd az OS-t a mobil készüléken), hiszen innentől egy böngésző háborúról beszélünk.

Itt van egy  észrevételem (a Microsoft-os kisördög kibújt belőlem): ha a mobil eszköz egy számítógép, akkor annak vannak perifáriái, úgyis mint rádió stack, képernyő, háttértár, GPS vevő, kamera, valamilyen input eszköz etc. Ezek elérése a böngészőből ma még nem megy, itt az OS-nek igenis van szerepe, ráadásul a mobil cuccok CPU-ja még nem elég erős ennyi áttétel kezeléséhez, vagy ha meg is ugorja, akkor megzabálja az aksit fél nap alatt, ami megint gáz. (Azt fel sem merem vetni, hogy mit csinálsz a tuti web-es alkalmazásoddal, ha nincs térerő, mondjuk egy vasbeton házban.) Két dolog azért valószínűsíthető:

·         az Apple továbbra is nyomni fogja az iPhone OS-X-re fejlesztett alkalmazásokat, hiszen innen van a megkülönböztető elem, ami miatt ő cool tud lenni. Ugyanez áll az MS-re is, hasonló okból, de elsősorban a desktop-os előnyök áthozatalának részeként. (pl. pocket Excel)

·         a mai PC-re optimalizált web site-ok egy az egyben nem ültethetők át a mobilra. (ha nem hiszel nekem, próbálj meg jegyet venni a ticketexpress-en mobilról, vagy akár eldönteni a port.hu segítségével, hogy melyik film megy a hozzád legközelebb eső moziban fél nyolckor...) Azaz, a mobile web-egy fapados élmény lesz még egy darabig, és kell hozzá pár széles körben elterjedt szabvány, pl. a megfelelően biztonságos tranzkakciókezeléshez. És ehhez megint kell egy ellően erős versenyző, aki ezt átnyomja a piacon...

T. Olvasó, ha a fenti dilemmához van hozzáfűzni valód, kérlek tedd meg!

Ezennel elérkeztünk az egész előadás legizgalmasabb részéhez. Ki és hogyan fog ebből pénzt csinálni? A játékosok, vagy az adott ligába készülők az alábbiak:

·         Ecosystem owners (Google, Apple, Nokia, remélhetően az MS)

·         Simple business actors (eg. Samsung, a kütyü rendben van, de a többi rétegben még tétje sincs)

·         Business enabling services (web transcoding, web payment processing, ide szerintem fel tud jönni egy telkó)

·         Network services (kevésbbé udvariasan, bitpipes, + a jó öreg hang és SMS)

Ha Nick-nek igaza van, akkor a fenti élelemláncot nem a telkók fogják vezényelni. Ezen a kérdésen (és néhány igen kiváló pizzán) jól elrágcsáltunk két, a konferenián résztvevő jelenlegi ill. volt telkós ismerősömmel. A számlázási reláció, azaz az ügyfél kapcsolat a telkónál van. Ha ez egy több lábon álló versenyző, akkor a triple play keretében összehozhat olyan szolgáltatás csomagokat, amik már kellően izgik User Jenő számára (a T-Csoport rebranding-je, lásd T-Home, mintha éppen ebbe az irányba menne.) Ha a telkó hajlandő végre ember számba venni az egyéni vevőt és jó a szolgáltatás, akkor ehhez hozzátéve a testméretét ill. az ebben rejlő szabad cashflow előnyeit, akár magához is édesgethetné az ISV-t és az ügyfelet.(BTW: Ebben a T-nek még van mit fejlődnie, legutóbb két hétig nem volt internet hozzáférésem, és az egyik próbálkozásom során, hogy telefonon érdeklődjem a kedves hibabejelentésem hogyanléte felől, 26 percen át hallgattam a mindjárt jövünk zenét, mielőtt lecsaptam a kagylót.)
No, mára ennyit a féltudományok világárol, a cloud computing fejezetet majd holnap írom meg... cosx

PS: Miközben a Nokia OVI intro videóját néztem, egy kicsit visszább kellett vennem a wireless happyness érzésből. A notebook-om majd eldurran a szállodai Wi-Fi térerőtől, de a video jó 20 másodpercre mégis megakad és újra kezd pufferelni. és ez nem Bivalyröcsögén, hanem Cannes főutcáján történik. Ok, fogjuk a franciákra, de ez még akkor sem sárkányos...

A második nap a reggeli kihagyásával kezdődött, mivel túl sokáig bíbelődtem az előső este a szélben megtépázott esernyőm megvarrásával. Sebaj, egy recesszióba hajló időszakban jó még ez az ernyő, sőt a fekete anyag piros cérnával korrigálva igazán sportosan hat...

Opening keynote (azaz a nagylapáttal eléd öntött zsizsik)

A Louis Lumière Auditorium dugig megtelt CIO-kkal illetve CIO önjelöltekkel. Az átlag európai CIO még mindig a hagyományos középkorú fehér férfi, a napi darálóban kicsit meggyötört arccal, itt-ott egy kis kötöszöveti lazuilással, minimum 2 db, a telekommunikációt támogatni hivatott kütyüvel. (a kedvencem az a csóka volt, akinek nem fért a füléhez a telefonja, mert elfelejtette levenni a Bluetooth headset-et...) A szebbik nem feljövőben van, az két évtizeddel korábban jellemző állapotok (ie. már másodév végére kirugtak minden lányt az évfolyamról) már enyhült. Fejlemény még, hogy trend lett nem nyakkendőt hordani, bár az öltöny még tartja magát.

Végeztem egy nagyon nem reprezentatív mobil telefon felmérést. Ennek eredménye a következő: a Nokia még mindig az európai enterprise smartphone piac minimum felét uralja, az E és N sorozattal, no meg pár féltégla szerű Communicatorral. Blackberryt alig láttam, ellenben a HTC Touch (vagy Touch Cruise) default csengőhangját több esteben is hallottam. (azaz vagy a HTC van feljövőben, vagy az a kevés HTC tulajdonos nem kapcsolta ki a telefonját az előadás alatt.) A meglepetés az iPhone szinte teljes hiánya volt, látszik, hogy a consumer jelleg (read: menedzselhetetlenség) még elég nagy gát.

Tehát a keynote:
A szokásos módon forgószinpad szerűen a Gartner erős embereinek zöme feltünt egy rövid epizód erejéig. A mondóka dióhéjban az alábbi volt:
kedves gyerekek, a recesszió megérkezett hozzánk is, a 2009-es IT budget-ek jó esetben 2.3%-ot nőnek, legvalószínűbb esetben valahol a nulla és az előbbi adat közötti mértékben, legrosszabb esetben pedig egy frappáns 2,5%-ot csökkennek. Majd nagy, barátságos betükkel feltünt: Don't panic, ilyet már mindannyian láttunk 2001-ben. Kelet-Euópa még nem érte el azt, hogy önállóan is szerepeljen az ábrákon (egyelőre a jó nevű "other" oszlopban szerepeltünk, de annyi bizonyosan látszik, hogy Nyugat Európa akár csökkenő IT budget-tel rajtolhat jövőre, amit nehét lesz a Kelet-Európai 3,8%-os becsült növekedéssel kompenzálni. Persze, lehet, hogy a consumer oldalon kell behozni, amit a nagyvállalatok elmulasztanak megvenni? Minden esetre, Platon-tól szabadon: a szükség az invenció anyja, azaz ha szívó ágon motorozol, majd kreatívabb leszel és kijössz belőle. (esetleg attól kódulsz..) (ezt én a gyerekeknek Misi mókus kalandjaival szoktam elmondani, ti. a magukat dagadtra zabált afrikai mókusok nem tudtak a fára mászni a róka elől, bezzeg a vagány kelet-európai Misi mókus, az bezzeg tudott...)

A kulcs kérdések, amik 2009-ben a nagyérdemű CIO közösséget foglalkoztatják majd:

• Virtualizáció - költségcsökkentés illetve architekturális valamint processz változások okán
• IT modernizáció - 2010-re a jelenlegi alkalmazás fejlesztési projektek egy harmada egy meglévő alkalmazás kiváltása lesz majd, mivel vagy a technológia, vagy az emberek, akik a cuccot elkövették, kiöregszenek.
• A munkaerő szakmai és mennyiségi szinten tartása - addig, amíg egy német anyára 1.3 élve szülés jut (a magyar adatot nem tudom), valamint az átlag szoftveres összes járulékkal etc. terhelt egy havi béréért Kievben egy ember fél évet is haljandó dolgozni, ráadásul nem is rosszul, akkor már látszi, hogy hogyan fogják ezt a problémát Nyugat Európai kollágink kezelni...
• Green IT - kisebb energia igényű infrastruktúrákra való elmozdulás
• Business Intelligence - a példa a saját osztályának hitelkártyával SQL szervert vásárló üzleti ember volt, mondván, hogy ő nem győzi kivárni, amíg az IT-től megkapja, amire szüksége van, majd az egészet elketyegtette az íróasztala alatt egy szerény 1 TB-s adatbázissal, amiről az IT egy évig mit sem tudott.
  
• SOA & BPM - A Services Oriented Architecture, mint buzzword még mindig éli világát, időnként a leg váratlanabb kontextusokban bukkanván fel.
  
• Multi Sourcing - azaz párhuzamosan két vendortól is venni ugyanazt a szolgáltatást a nyomás fenntartása érdekében
  

• Multi core and hybrid systems - azaz a notebook-od egy helyből elszálló vadászgép, aminek az ismeretében nem csoda, hogy a notebook-fixed PC helyettesítés milyen méreteket öltött.
  
• Virtualization and fabric computing
  
• Social networks and social software - ebben a téámában Nikos Drakos előadásáról még írok majd
  
• Cloud computing and web platforms - itt a következő előadások egyikén le is hűtöttek minket, ie. sok víz fog még folyni a Dunán, mire ezt használható gatyába rázzák a szállítók.
  
• Web mash-ups - a hazai ingatlanügynökségek valamelyikénél leeshetne már a tantusz, hogy a keresett ingatlan helyét netán én jelölhetném ki és csak az ezen belül lévő találatokat öntse rá a drága.
  
• User interface - ezt többek között az MS szavalja, emlegetvén a "devigner - developer designer" illetve a UX designer munkájának jelentőségét.
  

Az igazi függőségről

In medias res: A rue d'Antibes délelőtt tíz óra körül hirtelen megtelt bámészkodókkal, aminek az volt az oka, hogy egész Cannes-ban elment az áram. Azon túl, hogy a nap továbbra is ragyogóan sütött, az élet többi része egy csapásra megállt. A boltok, ha fel is húzták a redőnyt még az áramszünet előtt, nem tudtak kiszolgálni, mivel a pénztárgépek nem működtek, meg egyébként is tök sötét volt a boltban, olyannyira, hogy az árút ki kellett vinni a bejárathoz, hogy a kedves vevő megszemlélhesse. A szálloda automatikus ajtaja szintén bemondta az unalmast, így azt csak felfeszíteni lehetett. A notebook aksija még csak bírta volna pár órán át, de a Wifi is lehalt áram híján, azaz az élet megállt. A végző csapást az jelentette, amikor a csinos, franko-english-t beszélő pincérnő kifejtette az egyik kávézóban, ahol a regisztráció kezdetéig hátralévő időt próbáltam eltölteni, hogy csak croissant tud hozni hideg narancslével, mivel a pizza sütő is elektromos... (ja,  a készpénz automaták sem működtek, meg a vasút sem, és a listát valószínűleg lehetne még folytatni.)

Egy szóval, teljesen kiszolgáltatottnak éreztem magam, a civilizáció vívmányai sorra olvadtak el egy valahol a közelben taroló vihart követően. Azt hiszem, hogy pár év műlva hasonló káoszt fog okozni, ha az internet szolgáltatlás áll le fél napra.

Myth and Legend Busting: What Enterprise Architecture Is Not (Betsy Burton előadása)

Persze, tudom én, hogy az EA betűszó igazi jelentése Enterrpise Agreement, de ezt a butus Gartneresek nem így tudták. Az egy oldalas definíció helyett idemásolom az egy sorosat: Enterprise architecture means architecting the enterprise to enable change. Azaz egy processz valahol az üzleti, információ és technológiai architektúra metsztetében, aminek korrekt végrehajtását követően a vállalat könnyebben és gyorsabban képes reagálni a külvilág hatásaira. (Ha valaki bele szeretné ásni magát a tuti meghatározás rejtelmeibe, az IEEE' "Recommended Practice for Architectural Description of Software-Intensive Systems" (IEEE 1471-2000) ajánlása jó kiindulás lehet, miszerint egy arhitektúra a nézőpontok összessége.)

A kérdésre, hogy mi NEM az enterprise architecture, a következő válaszokat kaptuk: Nem az üzleti stratégia, sem a stratégiai tervezés, sem a business process management (BPM), se nem asset management, tuti nem performance management, sem szabványok kikiáltása, sem pedig változáskezelés. És végképp nem technológiai architektúra tervezés! (az előadó odáig ment, hogy az EA team esetleg ne a CIO-nak hanem a COO-nak riportoljon. (COO = Chief Operating Officer.)

A végkövetkeztetés: Tisztelt Enterprise Architect, légy szerény facilitátor, ha eredményt akarsz elérni, az IT diktátumok ideje lejárt!

If You Had an Application Strategy, What Would It Look Like? (Andy Kyte előadása)

Az előadóról tudni kell, hogy ő a néhány Gartner Fellow egyike. Ezt a titulust azért találták ki, mivel a Gartnernél a vécésnéni is alelnök, azaz az "alelnök", mit titulus, az ég egy adta világon semmit nem jelent. A Gartner Fellow még igen.

Andy mester a közismert tétel leszögezésével nyitott, miszerint az üzlet nem a vasért, sem nem a hálózati infrastruktúráért fizet, hanem az alkalmazások által megvalósított üzleti funkciókért fizet. És most jön a unorthodox kérdés: mekkora összegre biztosítanád a vállalatodnál használt alkalmazásokat, ha netán attól tartanál, hogy egy éjjel egy besurranó tolvaj az összeset ellopná. (most ne gyere azzal, hogy le van mentve, nem ez a lényeg.)

Az ipari forradalmat követően a számvitelsek kitalálták az amortizáció fogalmát annak érdekében, hogy kezeljék az a pénzügyi sokkot, amit a korábban nagy pénzért vett termelőeszköz pótlása okozott az  lelkű tulajdonosok körében. Ez a mutatvány ragyogóan működik azóta is, ha a vállalat vesz egy gépet, akkor azt egy előre tervezett módon értékcsökkentik és a pénzt jó esetben félrerakják az adott gép pótlására. És itt jön a bibi: mára minden, magára valamit is adó döntéselőkészító megtanult pozitív ROI-t kimutatni az üzlet felé, ha személyes vagy szervezeti céljai a projekt megvalósítását igényelték. A gond ott van, amikor az alkalmazást már üzembe állították. Innentől kezdve ugyanis az üzlet nem befektetésként, hanem fölösleges költségként él meg minden egyes, az alkalmazás nem direkt funkcionalitását érintő továbbfejlesztést.

A hardver problémáját még csak-csak megoldod azzal, hogy csináltatsz egy e-bay account-ot a beszerzési osztály tagjainak, és azok majd összevadásszák a környeztő országok múzeumaiból a szükséges pótalkatrészeket. (ez nem vicc, láttam olyan IBM  diszk egységet hazai bankban, amit egy seprűvel (!) támasztottak alá, mert csak a rack-ből khúzva nem melegedett túl, de ekkor a seprű nélkül kidőlt volna az egész, természetesen a rack-el együtt.)

Az OS és RDBMS réteg szintén kezelhető, bár figyelemre méltó az a tény, hogy az utóbbi 15 évben a brand UNIX-ok száma 14+ ról 3-ra fogyott. (persze közben a Linux disztribucióké meg ennyivel nőtt.) De sebaj, jó pénzért 15-20 éven át is lehet támogatást kapni egy egy tuti oprendszerhez vagy adatbáziskezelőhöz.

A gond az emberekkel van, akik az adott alkalmazást elkövették. Ha egy CIO-t pár üveg sör elfogyasztása után megkérdezel arról, hogy az adott X alkalmazás szerinte még hány évig lesz üzemben, az őszinte válasz az, hogy "addig, amíg nyugdíjba nem megyek..." Magyarán "utánam a vízözön!". (btw: a hazai CIO-k átlagos szavatossága kevesebb, mint két év...)

A javaslat: nézz rá a szervezeted demográfiai adatait, azaz hogy mikor várható, hogy a kulcs alkalmazásod kulcs ismerője nyugdíjba megy. Ne próbálkozz application maintenance outsource-cal, ez várhatóan csak szolgáltatási minőség csökkenést hoz, lassabb kiszolgálással. (az outsource cég eleve nem ért a te custom alkalmazásodhoz és ott is van forgás, azaz egy év műlva tuti nem fog...)

• Vedd rá a vállalat vezetését, hogy az alkalmazás porfoliót kezeljék ugyanolyan szinten és módon, mint a hagyományos eszközöket, azaz előre terevzett módon amortizálják azt.
• Az alkalmazás stratégiád első lépése legyen az, hogy felméred, hogy mid is van. (egyik első hazai projektem során a vevő lepődött meg a legjobban, amikor kiderült, hogy 400 (!) feletti alkalmazással fut, aminek egy részéhez még a forráskód sincs meg, nem beszélve arról a cégről, aki az adott alkalmazást elkövette.)
• Nevesítsd, hogy egy adott alkalmazás fenntartása mennyibe kerül és milyen értéket teremt. (ha ezt nehezen tudod mérni, akkor helyettesítsd mérhető számokkal, mint pl. a felhasználók ill. a lefutott tranzakciók száma, ill. ezek idősoros változása.)
• Értesd meg az üzlettel, " a dog is for live, not just for Christmass!", azaz egy alkalmazás bevezetésekor legalább a várható élettartam felére tervezni kell annak fenntartási költségeit is, azaz erre tervezni kell pénzt. (saját gonosz megjegyzésem: és ezt a pénzt ne az IT, hanem az adott alkalmazást igénylő üzleti szervezeti egység finanszírozza.)
• Az alkalmazás stratégiát ne az IT hozza létre önmagában, hanem az egyes érdekeltek egymással versenyző érdekeinek moderált ütköztetésére rendezkedjen be.
• Minden alkalmazás esetében légy tisztában annak attributumaival, nevezetesen a működési költségével, menedzselhetőségével, integrálhatóságával, lokalizálhatóságával, rendelkezésre állásával stb
• És végül, ne akard az egyes rétegeket egymástól függetlenül megváltoztatni, mert akkor az egész rád dülhet.

No, ennyit mára, holnap folyt. köv. cosx